Negatív hatásai a mozgásszegény életmódnak
Ha eddig nem sikerült szokássá alakítani a sportot, se te, se más nem volt képes rávenni a rendszeres fizikai aktivitásra, most megpróbálom én, nézzünk néhány fontos tényt, miért érdemes mozogni!?
Ha a mai világban szóba jön a sport, mi az, amivel rögtön asszociálnak az emberek?
- kockás hasat szeretnék / jól szeretnék kinézni / meg kell fogjam ezt a pasit / csajt…
- le kell fogyjak ennyi és ennyi időn belül, mert…
- van még pár hónapom, jön a nyár, kell a beach body…
És amikor az antisportolókat hallgatjuk:
- nincs nekem se időm, se pénzem terembe járni…
- így is fáj mindenem, a mozgás csak rontana…
- úgy se sikerül elérnem a célomat, minek sanyargassam magam… / nem akarom, hogy én legyek a leggyengébb, kinevetnek a többiek…
Nos, ezeket a mondatok rendkívül gyorsan elfelejtve nézzük meg miért fontos a mozgás, miért tartom óriási tévhitnek a fentebb felsorolt állításokat és mi a valódi oka, hogy a mindennapok része kell, hogy legyen a mozgás.
Egészen az őskorig mehetünk vissza, ha a mozgásról szeretnénk beszélni. De miért?
A legjobb példának tartom abból a szempontból, hogy szemléltetni tudjam a mozgás fontosságát. Az ősember életével tudjuk a legjobban prezentálni, hogy az ember alapvetően mozgásra lett teremtve. Hiszen nézzük csak meg, ha az ősember, nem futott volna, nem mászott volna fára, nem közlekedett volna négykézláb, vagy esetleg nem guggolt, hajolt volna, mi történt volna vele?
A válasz pofon egyszerű: megette volna egy vadállat, nem tudott volna se magának, se a családjának élelmet szerezni és nincs mit szépíteni, éhen haltak volna.
Az ősember napi szinten hosszú órákon keresztül volt mozgásban, ami az evolúció fejlődésével egyre csökkent, egyre kevesebb hangsúlyt kapott a minden napi testmozgás, sőt, sok esetben ártalmasnak is titulálják, valamint a mai modern szemlélettel, elektronikus ügyintézési lehetőségekkel a folyamatos mozgást felváltotta a folyamatos ülés (legyen szó munkáról vagy szórakozásról).
De most megvilágosodunk és sorra vesszük, mi történik a testünkben, a szervezetünkben a mozgásszegény életmód következtében?
- A passzív életmód csökkenti a munkavégző képességet:
- elszokunk a fizikai munkától, ellustulunk, egyre nehezebben vesszük rá magunkat a sportra,
- szakmai, szellemi életünk, szórakozásunk is egyre sekélyesebbé válik, egyre ritkábban vállalkozunk bármi újabb feladatra,
!!! életünk egészében véve lesz passzívabb.
- Az anyagcserezavarok látványos megnyilvánulása az elhízás, ami tovább csökkenti a mozgáskészséget, súlyosabb esetben komolyabb egészségkárosodást, érelmeszesedést, szívzavarokat, 2-es típusú cukorbetegséget válthat ki.
- A mozgásszegény életmód következtében az emberekben gyakori a szorongás. A hétköznapi élettel járó kisebb-nagyobb stresszes szituációk (személyi, munkahelyi összeütközések, határidők stb.) kínzó önmarcangoláshoz, idegfeszültséghez vezetnek. A rendszeres sportmozgás, különösen, ha örömet okoz, segít túljutni a nehézségeken.
Néhány megdöbbentő számadat:
- egy 2015-ös kutatás szerint a fizikai inaktivitás évente kb. 600 000 halálesetet eredményezett az Európai Unióban,
- a világon újabb kimutatások szerint évente 5 millió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében.
Hogy történhet ez?
Annak érdekében, hogy szervezetünk optimálisan és hatékonyan lássa el a feladatát, elegendő mozgásra van szüksége, hiszen:
- ha a szervek, például az izmok, a szív és az erek nincsenek megfelelő módon és egészséges mértékben megdolgoztatva, akkor a fent felsorolt betegségeken kívül a teljesítőképességük is hanyatlik.
Fontos megemlíteni, hogy a mozgáshiány következtében nem feltétlenül alakul ki túlsúly, de következményei a normál testsúly megtartása mellett is jelentkezhetnek. A megfelelő erőnlét hiánya miatt alvászavarok, fáradékonyság és a mozgásszervrendszer betegségeinek formájában találkozhatunk, miközben a mozgáshiány az immunrendszer egészére is negatív hatással bír.
- A mozgáshiány következtében a legyengült izomzat miatt az ízületek fokozott károsodásnak vannak kitéve: a jól fejlett izmok védik az ízületeket a túlterheléstől. A gyenge izomzat miatt idővel az ízületek egyre súlyosabb mértékben károsodnak, hosszú távon az ízületi porcok is kopni kezdenek. Erős izomzat mellett jelentősen kisebb a ficamok kockázata is. Ha a mozgáshiányhoz ráadásul túlsúly is társul, akkor az ízületekre fokozott terhelés nehezedik, ami tovább súlyosbítja a porckopás mértékét.
- A mozgásszervrendszer kelleténél csekélyebb igénybevétele rányomja bélyegét a testtartásra. Hosszú távon nagy eséllyel alakul ki hátfájás. Az ágyékcsigolyák környékén kb. 50 százalékkal kisebb valószínűséggel jelentkezik fájdalom azoknál, akik edzettek, mint azoknál, akik nem mozognak eleget.
- A mozgáshiány miatt, főként azoknál, akik gyermekkorban hanyagolták a fizikai aktivitást, felnőttként fokozott a csontritkulás (osteoporosis) kockázata, ami együtt jár a csonttörések veszélyével is.
A fizikai inaktivitás Magyarországon is rendkívül súlyos gond. A különböző kimutatások szerint a lakosság kb. 20 %-a sportol rendszeresen, egy néhány évvel ezelőtt közölt felmérés szerint a lakosság 53 %-a egyáltalán nem, 24 %-a pedig havonta 1-3 alkalommal végez fizikai aktivitást, tehát 77 % nem mozog eleget.
DE:
Azoknak az embereknek, akik semmiféle, vagy jobb esetben egyféle mozgásformához szoktak, kellően elővigyázatosnak kell lenniük, ha aktívan edzeni kezdenek.
Egy Amerikában végzett tanulmány szerint az inaktív, mozgásszegény életmódot folytató emberek esetében a hirtelen elkezdett testi megerőltetés 30-szorosára emeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Emellett sokkal nagyobb a sportsérülések veszélye, például ízületi szalag szakadása, izomszakadások, rándulások.
Ezért kiemelten fontos szerepet tulajdonítunk az edzőknek, a mozgásfejlesztőknek, a gyógytornászoknak, és minden kollégának, aki emberekkel és mozgásaikkal foglalkoznak.
Kiemelten fontos a fokozatosság elve, hogy az első lépcsőfokról jussunk a másodikra, mialatt a szervezetnek és az agynak van ideje alkalmazkodni a mozgásformához, a terheléshez.
Ne sajnáld se az idődet, se a pénzt, hiszen az egészség mindennél fontosabb.
Források:
Egészségtudomány, LIX. Évfolyam, 2015. 2. szám. 2015/2
Feövenyessy Medical Fitness Akadémia
Egészségsport Alapjai – Laczkó Tamás – Melczer Csaba
Egészségkalauz.hu/életmód/mozgás