beiktatnak egy nyújtó mozdulatot. Ámde gyakran az elméleti tudás nincs mögötte és a nyújtás / mobilitás kifejezéseket felcserélve használják. De mi a különbség a nyújtás és a mobilizálás
között?
A nyújtás (streching) többféle technikát hordoz magában, de bármelyikről is legyen szó, a célja az izmok, kötőszövetek rugalmasságának megtartása és fejlesztése. A rugalmasság hiánya nem csak az edzések során, hanem a mindennapi tevékenységek mellett is szembe jöhet velünk, amelyek okozhatnak kellemetlen érzéseket. Nem utolsó sorban testünk rugalmasságának megteremtésével csökkenteni tudjuk a sérülések kockázatát, gyorsítani a regenerációt, de akár az izomzatunk gazdaságosabb működését is lehetővé tesszük.
De a kötőszövetek fellazításához, rugalmasabbá tételéhez, az ízületi mozgásterjedelem tartós növeléséhez korántsem elegendő a hagyományos stretching. Itt kerül előtérbe a mobilizációs technika.
A mobilizáció célja a beszűkült ízületi mozgásterjedelem javítása, megszerzése. Mivel a mozgásterjedelem képes szűkülni az inaktivitástól, a kötőszövetek nem megfelelő használatától, a túlterheléstől, az aszimmetrikus terheléstől, de még a táplálkozástól is, ebből talán már egyértelmű, hogy az izmok nyújtása nem fogja meghozni a funkcionális mobilitás szükséges mértékét.
Az órán beolajozzuk az ízületeket, hangsúlyt fektetünk a stabilizálásra, a testtartás javítására, a testtudat fejlesztésére és a fejünkben levő stressz csökkentésére.